Sokan hiszik, hogy a tantra nem más, mint egy kifinomult szexuális kultúra magvisszatartó szeretkezéssel ötvözve, de igazából ennél sokkal több – meséli Balatoni Brigitta a Csakugyanban

A legtöbben a Káma-Szútrára, extrém pózokra, hosszú éjszakákra és nagy élvezetre gondolnak, ha a tantra szót hallják, mi viszont megpróbáltunk utána járni, mit is jelent valójában.

A kerület titkos hírességei a Tichy-lányok, Andrea és Ildikó. Tisztító szalonjuk történetében ott bizsereg az egész huszadik század a harmincas évektől napjainkig. Cserháti Zsuzsa, Psota Irén, mind hozzájuk jártak. De igazából Sissi is.

A Csakugyan legújabb adásából kiderül, hogy

- milyen sérüléseket szenvedett a Tichy Dezsőné, Ilonka, második férje, Fröhlich Mátyás, amikor a nyilasok elől futott a háború utolsó napjaiban;

- hogyan ismerkedett meg ifjabb Tichy Dezső későbbi feleségével, és mi a szerepe ebben a Múzeum kávézónak;

- milyen érzés Sissi esküvői ruháját tisztítani;

- miért vetkőzött le Psota Irén a vasalódeszka mellett;

- milyen ruhát nem szabad semmiképpen sem kimosni;

- veszélyes-e a fast fashion a tisztító szakmára;

- milyen folt nem jön ki az anyagból, mire kell nagyon figyelni;

- mit tud egy gyönyörű Sztálin-zászló és miért izgalmas kihívás foglalkozni vele.

Bendl Vera podcastja.

Hogyan jutottunk odáig, hogy hetente népirtással vádolják egymást államok, és miért „érdemes” népirtás áldozatának lenni, vagy legalábbis annak tekinteni magát egy nemzetnek? Miféle perverz küzdelem folyik a legnagyobb szenvedés címének megszerzéséért? És hogyan hat ez a politikára? - Szabó Miklós és Zombory Máté minden elmond a népirtás fogalmának történetéről.

Bendl Vera podcastja.

„Erőszakkal pénzt még a hülye is tud szerezni” - Rákóczi tér, szervezett bűnözés, prostitúció témában beszélgetett Bezsenyi Tamás kriminológussal Bendl Vera. A beszélgetésben Bezsenyi elmondja, kit tiszteltek legjobban az alvilágban, milyen fajta bűnelkövető számított a legnemesebbnek, továbbá hogy a Rákóczi téri csibészek hogyan tértek vissza külföldi meneküléseikből eredeti lakhelyükre, és hogyan jön ehhez egy vonat vécéjének álmennyezete. Azt is megtudjuk, mi a baj az igazságszolgáltatással, és mi a szerepe az egészben annak, hogy a legtöbb betörőnek egyébként nem volt apja. A lányok meg… na, ők hol tartották a pénzt, ha félre akartak tenni?

Csakugyan.

„A harmincas évek iszonyúak voltak”, mondja Kun Gabi, az nlc.hu női portál szerző-szerkesztője a Csakugyan legújabb adásában. „Amikor levágják a melled, el kell látni három gyereket, kemoterápiára járni és a munkahelyen is megfelelni, az alig túlélhető. Ehhez képest negyven után minden sokkal csodálatosabb”, emlékszik vissza. „Ráadásul rájöttem, hogy már nem tudnak annyira felidegesíteni, mint régen. Egyszerűen… lexxxom. Nem tudnak annyira megfélemlíteni.”

A Csakugyanban arról beszélgettünk, milyen válások és veszteségek után negyvenes nőnek lenni, mekkora szabadságot és mennyi félelmet hoz ez az időszak. Újra fel lehet-e állni, és a férfiak átnéznek-e az idősebb nőkön. Milyen kamasz gyereket nevelni, aki már leszakadni szeretne és milyen lábon kihordani a gyászt, amit a társadalom nem enged meg nekik. Vendégünk Kun Gabi és Fiala Borcsa, aki pedig beszélget: Imre Zsófia és Bendl Vera

Jó, hogy a Rákóczi téren téglaégető volt, de nem csak az. Például baromvásár is meg hintógyártó, és egy csomópont, ahol a körúton inneni Kauzer-család, a körúton túli Kölber-családdal össze-vissza házasodott, ezzel a kőfaragók és hintókészítők összetartozását nagyban erősítve. Patakok folydogáltak a környéken egészen a szabályozásig, és várni kellett egy jó időt, amíg a baromvásár színét-szagát beterelték egy gyönyörű, nagyvárosi csarnokba, ahol kevésbé zavarta a közízlést, amelyik leginkább Bécshez akart alkalmazkodni. Járt itt Ferenc József is, jártak itt a szovjetek és jártak a párttitkárok, akik nem véletlenül nem akarták felszámolni a szervezett bűnözést és a prostitúciót a környéken. – Elképesztő várostörténeti podcast a Csakugyanban.

Bálint Angelika, történész, az Imagine Budapest túravezetője mesél Bendl Verának a Rákóczi térről.

Hogyan hat a Tisza Párt megjelenése a fővárosi közgyűlésben Józsefvárosra, mekkora jövője lehet Magyar Péternek, mi tenne jót a DK-nak és felébredtünk-e már a politikai apátiából? – választás-elemző podcast Bojár Ábellel.

Elidegenedett emberek, magány, a cselekvőképesség elvesztésének érzése, félelem a megsemmisüléstől – okok, amelyek miatt kívülről érkező megmentőt várunk a politikában is. De ez még nem minden.

De hogyan jutottunk oda, hogy tömegek állnak be kevés kritikát gyakorolva egy-egy politikai vezető mögé, legyen az a miniszterelnök vagy éppen Magyar Péter? Miért tekintenek sokan egy-egy új lehetőségre mint abszolút megoldásra, és mi a veszélye a totális ideológiáknak? Érdemes-e megmentőkre szavazni és abszolút ideológiákat választani?- erről és még a legfurcsább törzsi szokásokról, bolsevizmusról és kisközösségekről beszélgettünk Szabó Miklós kulturális antropológussal a Csakugyanban. Abszolút aktuális, abszolút elgondokodtató!

Bendl Vera és Dercsényi Dávid podcastja.

Berg Judit szereplői várják, hogy folytassa a történetüket, erre pedig nehéz nemet mondani, meséli a szerző, aki úgy gondolja, az olvasás nem fog eltűnni, mert ezt az élményt más nem adja meg az embereknek. Bár vannak örökérvényű gyerek- és ifjúsági könyvek, a fiataloknak kellenek a kortárs művek, amelyek az ő korukban, az ő nyelvükön szólítják meg őket.

Erről is beszél a sikerszerző a Csakugyanban, mellesleg pedig megtartja a nagy könyvheti ajánlót is: kiderül, mit érdemes leginkább keresni a könyvhéten a gyermek- és ifjúsági irodalom kedvelőinek.

Az, hogy jól nézzünk ki fürdőruhában, nem elég ok a mozgásra. Ennél nagyobb célok kellenek – mondja Serkédi Nóra személyi edző, fitness oktató a Csakugyanban.

A kockahas van, akinek fontos, de a lényeg az, hogy a kor előrehaladtával is fittek maradjunk. Elkezdeni mindig ér, 60 felett is, abbahagyni lehetőleg viszont sosem. A divatdiétákat pedig az óvatosnál is óvatosabban kezeljük!

Milyen az az író, aki egyben könyvvizsgáló? Miért ír éppen egy anyáról, aki a gyerekeit manipulálja, és hogyan emlékszik a ’90-es évek Ráday utcájára, meg a rendszerváltásra Tiszalökön? Egyébként pedig: mi köze a Bikini énekesének őhozzá?

Mindez kiderül a Csakugyanból! Nagy Gerzsont kérdezi Bendl Vera.

Az első magyar nő, aki átszelte Grönlandot, és itt még meg sem állt. Vámos Nóra 560 kilométert ment a hóban expedíciós társával, újabban pedig egyedül indul a nagy jég irányába. Grönland óta azt tanítja, hogy „basszus, meg lehet csinálni bármit szinte” – a Csakugyanban Bendl Vera beszélget Vámos Nórával

A hasfájás és a harag, a fejfájás és a szeretetlenség – hogyan függhet össze, és mennyi idő alatt gyógyítható? Mikor merül fel, hogy nem szervi okokra kell gondolni, és hány óra, hét vagy hónap alatt segíthet egy terápia? Mit adhatna ehhez a folyamathoz egy pszichodelikus trip?

Dr. Bégányi Dánielt kérdezi Bendl Vera a Csakugyanban.

Gyékiss Roland, a FiDo ifjúsági központ új egységvezetője a tizenhat éves hátrányos helyzetűek perspektívanélküliségéről és az ellátórendszer komoly hiányosságairól beszélt a Csakugyanban, illetve arról, mit tehet egy ifjúsági központ, hogy lehetőséget teremtsen mégis a fiataloknak egy másfajta életre.

Megrázó beszélgetés Balogh Veronika, újságíró-szociális munkás részvételével arról, hogy miért lehet egy fiatal számára a legnagyobb perspektíva a lányok futtatása és milyen érzés egy gyerek sorsáról nem szakmai szempontok, hanem a rendszer hiányosságai mentén dönteni.

A beszélgetés Bendl Vera vezeti.

Hogyan lehet valaki 49 évesen befutott influenszer és keresett modell? Mennyi idő fenntartani hat-hét közösségi csatornát, és mennyire kell félni az öregedéstől? Ja, és mi a szerelem?

Mándity Iza válaszol Bendl Vera kérdéseire a Csakugyanban.

Kontroll alatt akarjuk tartani a világot, holott a véletlen nyitja meg azokat a lehetőségeket, amelyekre nem számítunk. Mit tesz velünk az improvizáció, ki menjen improszínésznek és ki nézzen improszínházat? Jobb választás egy ismeretlen improvizatív darab, mint a Három nővér? Mit tesz velünk, ha elkezdünk hitelesebben rögtönözni? –

A Csakugyan 20. epizódjában Farkas Ábellel beszélgetett Bendl Vera.

A nagyi előtt nem mutathatják meg magukat a transznemű fiatalok a legtöbb családban, nem vállalhatják az új nevüket, sokaknál nem fogadják el az átlagtól eltérő nemi identitásukat. Bori szerencsésebb, az ő szüleit nem zavarja az, hogy pánszexuális. Társaival együtt összefogott, és LMBTQIA-beszélgetőkört szerveztek az Aurórában 15-23 éveseknek.

Egy befogadóbb társadalmat szeretnének, nagyobb nyitottságot kérnek – Új adás a Csakugyanban

A vendéglős, aki a Nagyszállóban Hruscsovnak tálalt, Kádárt is ismerte, később Csurka üzent neki (de milyet!), ma mindkét politikai oldal megfordul az éttermében. A rendszerváltásról a legfőbb emléke, hogy akkor is csak főzött, és úgy gondolja, hogy a vendégnek mindig igaza van. Két nagymamája nevelte, egyszerre főztek neki, a francia, a szlovák és a magyar konyha ismerője.

Rosenstein Tibor 81 évesen frissebb, mint valaha!

„Nem tudom, miért vagyunk ilyen bénák” – mondja Beer Miklós, a váci egyházmegye nyugalmazott püspöke a katolikus egyházi vezetésre utalva. Beer kifejti, hogy állam és egyház különválasztása nélkülözhetetlen volna az egyház hitelessége szempontjából, mégis kevés katolikus vezető áll ki emellett, ehelyett inkább elfogadják az egyháznak juttatott pénzt. A nyugalmazott püspök elítéli a politikai kereszténységet, és valódi, megélt hitre szólítja fel az egyházban levőket és a Húsvétra készülőket. A cél, ahogy ő mondja, az, hogy „meghökkentsük az embereket, mégpedig a szeretettel”. Ha valaki felajánlja a nyaralása költségeit egy cigány család fürdőszobájának megépítésére, az már például valami. Az igazán meghökkentő. De ritkán akad ilyesmi.

Különösen mélyen szántó, elgondolkodtató beszélgetés készült a Csakugyan legújabb adásában.

A fotóművész, akit eleinte a fotózás technikai részletei bűvöltek el, utána viszont az élet. Stalter György a fényképei alanyait nem modellnek, hanem alkotótársnak tekinti, akkor is, ha csak röviden találkoznak az utcán, és így örökíti meg őket. A fotós, aki szerint Józsefváros az egyik legélőbb kerület Budapesten, nem zárja ki, hogy újra megörökíti a nyolcadik kerületet. De ezúttal sem a celebek érdeklik, hanem az itt élő, hétköznapi emberek – Bendl Vera beszélget Stalter Györggyel a Csakugyanban.