Igéretbe csomagolt program

A teremtmény nem lehet különb az ő teremtőjénél, a szolga nem lehet különb az ő gazdájánál és az alkotás nem lehet különb az ő alkotójánál! Ezért az alkotás valamelyest tükrözi az ő alkotóját, a szolga az ő urát, és a teremtmény az ő teremtőjét!

És mivel az internetes világot az emberek alkották, ezért az tükrözi az emberiség állapotát, működését, társadalmi rendeződését!

És az ember már annyira az általa teremtett virtuális valóságban él, hogy ma már ez tükrözi a legjobban azt az állapotot, melyben valójában az ember "él".

És, ahogy az ember változik, úgy változik az általa teremtett rendszerek működése is. Így azok a programozási nyelvek is, melyekkel ezt az állvilágot építjük.

Krisztus azt mondta, az igen legyen igen, a nem pedig nem! Így működik az Isteni rendszer. Tiszta és világos. És mivel mi emberek csak utánozni vagyunk képesek, ezt próbáltuk lemásolni akkor, amikor a programozási nyelveket létrehoztuk, és rendszereket kezdtünk általuk építeni.

Akkor még az igen, igen volt, és a nem, nem. Ám az e-világ urának szellemiségében ez nem így volt! Nála ígéretek voltak igen és nem nélkül, és forgatókönyvek minden lehetőségre. Ami nem más, mint az ármánykodás!

És a hatalmat, az érdekeik mentén, ahogy kezdte átitatni egyre jobban ezen szellemiség, egyre nagyobb teret hódítva kezdett egyre jobban kiterjedni.

Így a politikában sem volt ez másképp, ahol nem konkrétumokat mondtak a vezetők, hanem programokat kezdtek írni, melyeket ígéretekbe csomagoltak. És kidolgoztak két forgatókönyvet, egyet arra az esetre, ha sikerül az ígéretet betartani, és egyet, hogy ha nem sikerül. És persze például a nem sikerült forgatókönyv, újabb ígéreteket tartalmazhat, melyek szintén vagy megvalósulnak vagy nem. És ez így generálja magát, egészen a pokol fenekéig, amit a programozásban el is neveztek callback hell-nek, az-az visszahívásos pokolnak!

Erre meg is született a technológia a webfejlesztésben, ami nem más, mint Promise, azaz az ígéret. Tehát ahogy világ alakult a kígyó szellemisége által, és ahogy az emberek formálódtak általa (nem a teremtő által, hanem a kígyó szava által) úgy az emberek csinálmányai is alakultak az emberek hasonlatosságára. Ezért kellett megszületnie a lehetőségnek a webfejlesztésben is arra, hogy a programunkat egy ígéretbe csomagoljuk, melyre írunk két forgatókönyvet. Egyet arra az esetre, ha sikerül teljesíteni az ígérete, és egyet arra, ha nem!

És ezzel egyidőben nemcsak a fejlesztésben, hanem az internet működésében is tükröződik a társadalmunk működése, ahol látszólag a szerver a főnök, aki adja a tartalmat, akár a főáramú média, és mi a kliensgép, azaz aki a kérést küldte.

És figyelitek, hogy fogalmaztam?! A feljebb valót, azaz a szervert úgy hívtam, hogy kiszolgáló. Tehát kiszolgál engem, azaz értem van. Ezt sugallja. Pont, mint a földi rendszerek esetében. A rendszer azt állítja magáról, hogy kiszolgál engem. Én kérést intézek feléje, és az kiszolgál engem, pont, mint az internet működésében.

Ám a valóságban ez pont fordítva van. Én szolgálóm őt, hisz ő belőlem él, az legyen a rendszer vagy akár a szerver. Mert nézzük csak meg a szerver esetében: Ha egy szerverre nem érkezne több kérés, mert senki nem lenne kíváncsi annak szolgáltatásaira, tartalmára, az a szerver elvesztené létjogosultságát, hisz az üzembtartójának már nem hozna hasznot, nem érné meg őt üzemben tartani, vagyis automatikusan megsemmisülne.

Így a földi intézményekkel, rendszerekkel is. Abban a pillanatban, amikor nem érkezne több kérés egy rendszer felé az emberektől, az a rendszer automatikusan megszűnne, megsemmisülne! Ebből látszik, hogy nem a rendszer szolgál minket, hanem mi a rendszert! Nem mi élünk a rendszerből, hanem a rendszer él belőlünk! Mi tartjuk őket életben.

A rendszer csupán elhiteti velünk, hogy nekünk rá van szükségünk, hogy ő adja az életet, mert amíg ezt hisszük, nem fordulunk, mert nem fordulhatunk a teremtőnkhöz! Innen lehet tudni, hogy a földi rendszer nem Istentől, hanem a mára sárkánnyá, fenevaddá dúzzadt kígyó szellemiségétől származik!

Válaszd a rendszer, és kárhozatot választottál magadnak! Válaszd Krisztust, és az ő szellemiségét, ezáltal az életet választottad! Csak és kizárólag te tudsz a saját érdekedben dönteni! Sem én, sem más, de még maga az ÚrIsten sem tud döntetni helyetted! A választás és annak felelőssége, és annak következménye, egyes egyedül a tiéd!