Puporka Elemér a VIII. kerületi Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnáziumban dolgozik pedagógiai asszisztensként idestova 20 éve. Egy Nógrád megyei kis faluból származik, minden szempontból hosszú és érdekes utat járt be, mire elért a Deák Diákba.

Elemérrel beszélgettünk arról is, miért elengedhetetlen a pedagógiai asszisztensek jelenléte az oktatásban, az iskolában, ahogyan arról is, mit jelent számára munkája erkölcsi vagy épp anyagi megbecsülése.

A munkája mellett a zenélés is fontos szerepet játszik az életében: gyerekkora óta gitározik. A zenét terápiaként is használja az iskolában. Elemér zenélt a stúdiónkban is, az adásunk végén ebből kis ízelítő is hallható.

Ezen a hétvégén zajlik a Budapest 100, a főváros építészettörténeti eseménysorozata, amelyben fővárosi épületek mutatkoznak be a bennük lakókkal együtt - a házak története a lakók élményeivel együtt válik teljessé. A hétvégi séták, bejárások sorát hosszas kutató- és szervezőmunka előzi meg. Ezekről, és a Budapest 100-ról beszélgettünk Gasparikné Katalinnal, aki maga is önkéntesként segíti öt éve a kezdeményezés munkáját, illetve Grócz Bíborkával, a Kortárs Építészeti Központ munkatársával, kutatójával.

Dercsényi Dávid podcastja.

Ki volt Lengyel Árpád? Milyen szálakkal kötődik Józsefvároshoz? Hogyan került a Titanic túlélőit mentő hajó, a Carphatia fedélzetére? Milyen szerepe volt a mentésben? Hogyan élt tovább a tragédia után? Adásunkban Völgyi Péterné dr. Reich Mártával, Lengyel Árpád unokájával beszélgettünk.

Roma esélyegyenlőség, női jogok, idősek helyzete, gondoskodási válság. A kritikai szemléletet képviselő csapat nemrég lelt otthonra a nyolcadik kerületben.

Bujdosó János podcastja.

Április 16. a holokauszt magyarországi áldozatainak emléknapja. E heti poscastünkben Sziklai Évával beszélgettünk, aki holokauszttúlélők leszármazottja, édesanyja a nagyszülőkkel gyerekként a nyolcadik kerületben lakott, s élte át a vészkorszakot.

Bujdosó János podcastja.

Práter utca 63. Egy közösségi tér a Molnár Ferenc park sarkánál, ahol fiatalok és fiatal felnőttek kapnak képzéseket izgalmas művészeti projektek formájában, ahol filmklubokat és beszélgetéseket szerveznek, filozófiai kört tartanak, és amely előtt hamarosan egy mikropark épül. Az élményalapú tanulásra és alkotásra berendezkedett helyen, a Lehetőségek Terében beszélgettünk három alapítóval: Hegyi Dóra művészettörténész-kurátorral; Árva Judit művészettörténész-kritikussal és Máriás Leonárd filozófus-médiakutatóval arról, mit is csinálnak itt, miért csinálják és hogy mit ad nekik az, hogy Józsefvárosban vertek tanyát.

A podcastot Pálinkás János készítette.

A 8 és fél óra vendége Tornai Péter, józsefvárosi születésű lakos. A 60-as években szabadabban éltünk - mondja. Beszél a Corvin moziról, Nap moziról, Csokonai moziról, mesél Rákóczi téri legendás alakokról, szóba kerül Rodolfo és a zsidóság is.

A podcastot készítette: Rebró Fanni

101 éves idén a Corvin Mozi, és a második száz éve nem könnyű időszakkal indul: a covid után a Netflixszel és társaival is meg kell küzdenie a nézők idejéért és pénzéért. Hogyan lehet a Corvin Mozi a józsefvárosiak kedvenc és kedvelt helye? Milyen lépéseket tesz ezért a mozi? Hogyan lehet majd jegyeket nyerni a Józsefváros Újsággal közös játék során? Mindezekről beszélgettünk a Budapest Film vezérigazgatójával, Liszka Tamással.

Dercsényi Dávid poscastja.

Kardos József a Sziget Fesztivál programigazgatója immár 25 éve, egykori Fidesz-alapítók és Szájer József kétszeres korábbi kampányfőnöke, aki már rég szakított a kormánypárttal. Megnyilatkozásai során keserű szavakkal ostorozza az orbáni hatalomgyakorlást, mely szerinte akkora hanyatlást idézett elő a társadalom mentális állapotában, hogy csak több évtizedes, kitartó munkával lehet azt majd újra regenerálni. 

Bujdosó János podcastja.

Rejtő Gábor kalandos életutat járt be, de életének legnagyobb változásait belül élte meg. Arról beszélt, hogyan hagyott ott mindent ötvenéves fejjel, hogyan „esett ki a pikszisből”, ahogy mondja, és kezdett vándoréletbe. Egykor hajléktalanokról írt riportot, később maga is megtudta, milyen fedél nélkül lenni, de ez nála a spirituális kutatás egyik állomása volt. Verseket kezdett írni és dalokat, amik ebben a különleges beszélgetésben fontos szerepet kaptak.

Járdánházától a József utcai zongoragyárig vezetett podcastunk legújabb epizódja. Vincze Miklós (gróf Járdánházy), a 24.hu újságírója afféle posztmodern Ráday Mihályként olyan budapesti helyeket és történeteket kutat fel, melyek nem szerepelnek a bédekkerekben, viszont fontos kultúrtörténeti emlékkel bírnak, és munkájával igyekszik megőrizni a múlt kincseit, ezzel olykor beruházók tyúkszemére is lép. Fiatal kora ellenére már több urbanisztikához kapcsolható kulturális díjjal jutalmazták, többek közt az Ismeretlen Budapest című sorozata miatt. Joggal.

Pálinkás János podcastja.

Borsodban és Szabolcsban működik a Kiútprogram, ami a Nobel-díjas bangladesi közgazdász, Muhámmad Junúsz szegények számára kidolgozott mikrohitelezési rendszere alapján indult 2007-ben magánemberek kezdeményezésére, akik a mai napig saját vagyonukból finanszírozzák a programot. Józsefváros is érintett, mivel innen indult a program, és három józsefvárosi kötődésű szakember is részt vett benne. Molnár György, aki a Kiútprogam elvi kidolgozásában vett részt kutatóként, Gaal Ilona, aki lapunk munkatársa volt, és a Rév8-at vezető Sárkány Csilla, aki Ilona előtt volt a program cégvezetője. A beszélgetésben szó esik arról, miért nem működött a kishitelezés Józsefvárosban, és miért működik a mélyszegénységben élők, főként romák között, hogy miért kevés a bedőlt hitel, és az önálló jövedelemtermelő tevékenység hogyan adja vissza az emberek önbecsülését és segíti őket szilárd egzisztenciát teremteni.

Mit jelent a fotóaktivizmus? Csoszó Gabriella fotóművész, fotóriporter hivatásának részleteibe avatja be a 8 és fél óra hallgatóit.

A 8 és fél óra műsorában egy órát beszélgetünk fotózásról, szerelemről, közéletről.

Rebró Fanni podcastja.

1896-ra a csúcsra járt Budapesten a kávés helyek száma, amelyek tulajdonosai sokszor egymással is versengve alakították ki műintézményeiket, aztán sokszor nagyon hamar tönkrementek. A kávéházi kultúra a reformkortól fejlődött, és a gazdasági hullámvölgyek és történelmi tragédiák után az egypárti hatalomátvétel és az államosítás végezte ki. Saly Noémi Budapest-történésszel idéztük fel a fővárosi kávéháztörténelmet, benne számos józsefvárosi alakkal és hellyel.

Dercsényi Dávid podcastja.

Vörös István zenész tavaly novemberben kapta meg a Józsefvárosi Kultúráért díjat. A leginkább a nyolcvanas években indult Prognózis zenekarból ismert énekes – dalszerző gitáros lassan 50 éve koptatja a honi színpadokat, zenekarával ma is aktív, legközelebb április 15-én lesz nagykoncertjük a MOMkultban, közben új dalokat farigcsál, és készül az éppen aktuális következő lemezére.

Bujdosó János podcastja.

A három évtizede Magyarországon élő Mark Richards az Auróra Klímakert komposztmestere, ő csak így nevezi magát. A klímakertről írtunk már a Józsefváros Újságban, érdemes elolvasni, mert egyfajta bevezetés a beszélgetésünkhöz. Mint a fenntarthatósági projektek általában, a klímakert sem csak a kertészkedésről szól, hanem arról a szemléletről is, ami valódi alternatívát jelent a fogyasztói társadalom rövidlátó magatartásával szemben, aminek a klímaválság az egyik következménye. A klímakert a városoknak ad túlélési lehetőséget azzal, hogy a városi környezetben állítja vissza a természet egyensúlyát, teremt termőföldet, hűs lombot, százféle növénnyel, madarakkal, rovarokkal, s mindezt ingyen, hulladékként kezelt anyagokból. 

Bányay Géza podcastja.

A józsefvárosi városfejlesztések hátteréről beszél Molnár György, a lakáspolitikával foglalkozó polgármesteri tanácsadó, aki régi motoros a VIII. kerületi politikában, de életének minden személyes vonatkozása is ide köti. A mélyebb összefüggéseket feltárva többek között azt állítja, hogy a nívós és drága lakásokkal teli Corvin sétány fejlesztése a szociális lakásprogram megvalósítását szolgálta. Ennek kapcsán lapunkat, a Józsefváros Újságot is megrótta, mert túl sokszor emlegettünk dzsentrifikciót ezen fejlesztések kapcsán. Molnár György nem politikusi kinyilatkoztatások tesz, hanem tudós szakértőként igen érdekes részletekkel szolgál, érdemes meghallgatni.

Bányay Géza podcastja.

Egy város titkait kutatta fel Kordos Szabolcs legújabb könyvében, mely Józsefvárost sem kerülte el. Miért is tett volna így, hiszen a szerző maga is itt él a Bródy Sándor utcában a “meztelen nős házban” és szerelmese a Palotanegyednek. A csodálatos fotókkal illusztrált kötetben a Tichy Tisztító sok évtizede tartó karrierjéről; lovag Freystädtler Jenő pasa kalandos életéről; Szendrey Júlia utolsó óráiról; Mikszáth Kálmán munkanapjairól a régi Képviselőházban; a Titanic utasait mentő orvosról is olvashatunk – ezek a történetek mind-mind az egykori Mágnásfertályhoz, mai nevén Palotanegyedhez köthetők, de sok egyéb izgalmas, ám kevésbé ismert budapesti sztorival gazdagodhat mindaz, aki elolvassa a könyvet. Egy-egy történeten akár lefekvés előtt is átrághatjuk magunkat, és úgy tudunk tanulni, hogy közben szórakozunk.

A szerzővel beszélgetett Pálinkás János a Nyolc és fél óra aktuális podcastjában.

Hétszeres magyar, tizenháromszoros Európa-, hétszeres világbajnok - a 8 és fél óra mai adásának vendége a sportszerű gombfoci, hivatalos nevén szektorlabda sportági létrehozója, a sportág legendája, Horváth Imre, aki nemrég megkapta Józsefváros sportdíját, a Guricsné Pásztor Erzsébet-díjat.

Dercsényi Dávid podcastja.

Hudák Gábor nyolcszoros Magyar Bajnok, 126-szoros válogatott jégkorongozó, edző, sportvezető, a FTC-Telekom Jégkorong szakosztály igazgatója, a Magyar Jégkorong Hírességek Csarnoka tagja, a BKV Előre SC ügyvezetője 15 éve. A BKV Előre SC főként utánpótlásneveléssel foglalkozik és szabadidősport lehetőséget kínál a sportok iránt érdeklődőknek. Átbeszéljük milyen sportok elérhetők, hogyan szeretnék segíteni a jövő generációját, milyen lehetőségeket biztosítanak a fiatalok számára. Szólunk kajak-kenuról, labdarúgásról, tekéről, súlyemelésről, crossfitről és a jégkorongról is.

Podcastot készítette: Rebró Fanni